Tatabánya
Szelim-barlang
Szelim-barlang
A Szelim-barlang a Tatabánya feletti Kő-hegyen, 289 méter tengerszint feletti magasságban található. A képződmény 45 m hosszú és 14 m magas, melyet egy vízfolyás vájt ki a triász időszaki dachsteini mészkősziklából. A barlang jelentős őskori lelőhely, ősemberek tűzhelyének maradványait, elszenesedett fatöredékeket és állati csontokat tártak fel. A tatárjárás korából származó emberi csontokat is találtak itt. A legújabb kutatások eredménye szerint e barlangból származik hazánk legrégebbi, mintegy 200 ezer éves, az ember jelenlétére utaló lelet. Fokozottan védett természeti érték.
A barlang jelenlegi nevének eredetét több elmélet magyarázza. Az első szerint I. Szelim oszmán szultán nevéből származik, aki viszont a környéken egyáltalán nem járhatott, mivel ő még a mohácsi csata előtt meghalt és soha nem járt Magyarországon. A másik magyarázat szerint a Szulejmán név alakult át Szelimmé. I. Szulejmán oszmán szultán seregei valóban jártak a környéken és el is pusztították azt. A harmadik, magyar nyelvészeti magyarázat szerint a barlang alakja szemre hasonlít és ebből alakult ki a Szelim név. A szlovák nyelvészek magyarázata szerint a helyi szlovák telepesek szedlim [fon.] (=nyereg) szavából alakult ki a helyi nyelvjárás alapján a szelim szó. (dl→l)
A barlanghoz több legenda is fűződik. Az egyik legenda szerint a tatár támadások idején a barlangban keresett menedéket környező falvak lakossága. Amikor egy János nevű kisfiú megszomjazott és hangosan sírni kezdett, édesanyja elvitte a közeli forráshoz. Ott azonban elfogták őket a tatárok, akik arra kényszeríttették az asszonyt, hogy árulja el a többiek rejtekhelyét. Miután rajtaütöttek a fegyvertelen lakosságon, a gyermekekre és az asszonyokra rágyújtották a barlangot, a férfiakat pedig elhurcolták. Bár a legenda igazságtartalma kétséges, a barlangtól nem messze található forrást János-forrásnak hívják. A másik legenda szerint hét falu lakossága menekült a török időkben a barlang falai közé, a törökök azonban megtalálták a rejtekhelyet, és rájuk gyújtották. Egy másik, kevésbé ismert verzió szerint egyik vértesi (talán a vitányi) várból a várnagy neje és gyermeke itt menedéket és vizet keresett, de a bennrejtőzött lakók elutasították. A kétségbeesett nő a hegy alatti Labanc-pataknál lappangó tatárokra akadt s bosszúból elárulta a rejtekhelyet, de a tatárok őt is felkoncolták s mivel a barlangba a keskeny Farkaslyukon nem juthattak be, a hegy tetején nagy lyukat ástak, míg a megbolygatott boltozat lezuhant, maga alá temetve a menekülőket és két helyen kidöntve a barlang oldalfalait. Azt is regélik, hogy itt rejtette el Szelim szultán kincseit s azokat mérges leheletű sárkány őrzi. Tény, hogy a Szelim-lyuk mélyén kutatás alkalmával Kessler Hubert mérges szén-dioxidra akadt.
A barlang ismertségét jelzi, hogy itt forgatták az Eragon című film egyes részeit (Galbatorix trónterméül szolgált). A barlangot kutatja és „örökbe fogadta” a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület. A barlang mondájához kapcsolódóan minden évben megrendezik 2010-től a Szelim-napi Regélő történelmi játszóteret.
Térkép
Szelim-barlang
Cím: | Tatabánya, Szelim-barlang |
Nyitvatartás: | folyamatos |
Ár: | ingyenes |
Túraútvonal leírása
2018 őszétől várja a kirándulókat a Gerecse Kapuja Látogatóközpont, melyben interaktív kiállítás, ajándékbolt, étterem és egy via ferrata felszerelés kölcsönző is helyet kapott. Részletes infók ebben a cikkünkben.
A parkolóból már látjuk az óriási fémmadár kiterjesztett szárnyait, minél közelebb érünk hozzá, annál inkább rádöbbenünk, hogy ez tényleg hatalmas és kellő tiszteletet parancsoló alkotás.
A város fölé magasodó Kő-hegy kiugró mészkőszirtjén áll a millennium kapcsán kezdeményezett, de végül csak 1907-ben, a bánhidai csata emlékére állított Turul-emlékmű.
A 8 m magas, kövekből épült talapzaton álló, a karmai közt Árpád kardját tartó és a fején koronát viselő turul közel 15 méteres szárnyfesztávjával Európa legnagyobb fémből készült madara. Az emlékmű Donáth Gyula szobrászművész tervei alapján készült, teraszáról páratlan kilátás nyílik Tatabánya hatalmas lakótelepeire, az autópályára, és a távoli Vérteshegységre.
A turul ősi magyar jelkép. A legenda szerint Emesét, Álmos fejedelem anyját az álmában megjelent turul termékenyítette meg, és azt jósolta, hogy a születendő gyermek királyok őse lesz. Egy másik legendánk szerint pedig őseink a fejedelem álmától vezérelve, melyben a turul mentette meg állatainkat a sasoktól, addig követték a turult, míg az el nem vezette őket Magyarországra, a kerecsensólymok földjére.
A Turultól egy kényelmes parkerdei sétaút vezet további látnivalóinkhoz, a piros jelzésű úton haladunk a Szelim-barlangfelé. Útközben kis geológiai bemutatót is láthatunk a környék hegységeit alkotó jellegzetes kőzettípusokról. Pár perc után egy elágazásnál a bal oldali utat válasszuk, ez jelzetlen, de nem lehet eltéveszteni, egyenesen a barlanghoz vezet. Rövidesen elérünk egy Y elágazáshoz, itt a jobb oldali ösvényt válasszuk, elmegyünk egy bekerített hatalmas gödör szája mellett, ez már a barlang egyik kürtője, majd egy lépcsősoron leereszkedünk a barlang egyik bejáratához.
A barlangot az itt talált őskori leletek (ősembercsontok, szerszámok, tűzrakóhely) tették ismertté. Ma már a leletek múzeumokba kerültek, de a tágas, impozáns, világos barlang nagyszerű látványt nyújt. Két nagy kürtőjéből is kapja a fényt, ill. egyik bejárata olyan hatalmas lyuk, hogy az autópályáról is látható. A barlang előtti részről káprázatos kilátás terül elénk. A barlang „teraszától” is visszamehetünk a Turulhoz vezető útra, egy meredek sziklapárkányon keresztül (nem veszélyes).
A Szelim-barlang elnevezéséről több legenda is szól, az egyik szerint a török Szulejmán szultán seregének közeledtére a barlangba rejtőzött a környék lakossága. A törökök ezt észrevették, lezárták a területet, és nemes egyszerűséggel az emberekre gyújtották a barlangot, ahol mindenki odaveszett. Sajnos a többi legenda is hasonlóan végzetes.
Miután visszaértünk a Turulhoz vezető útra, a közeli kereszteződésnél válasszuk most a balra kanyarodó turistautat, tábla nem jelzi, de a piros jelzést kövessük. Balra hamarosan elhagyunk egy szépséges tisztást, majd pár perc múlva egy kereszteződésnél térjünk balra a piros háromszög jelzésű széles útra. A kerítés mellett vezető széles nyiladékban futó, enyhén emelkedő sétaúton 15 perc alatt felérünk a Csúcsos-hegy (366 m) tetejére.
Kilátó gyanánt egy igazi teherszállítóakna-tornyot hoztak ide a 80-as években. A 24 m magas Aknatorony-kilátó egész évben nyitva van, szabadon látogatható. Tetejéről csodás kilátás nyílik a gerecsei széles hegyhátakra, a városra.
Visszafelé ugyanazon az úton mehetünk a parkolóhoz.