Dömös

 

Rám-szakadék

Rám-szakadék

A Dömös közigazgatási területén húzódó Rám-szakadék a Rám-hegy tömbjébe vágódó Három-forrás-völgy különösen szép, egyik leglátogatottabb és vadregényes része. A Dunántúli-középhegység legkeletibb része a Visegrádi-hegység, kb. 14-15 millió évvel ezelőtt, igen heves vulkáni tevékenység során keletkezett.

A mintegy 1000 méter hosszú Rám-szakadék Dömös felett, a Három-forrás-völgy középső harmadában fekszik, és két helyen is elágazik. A szakadék maga egy vulkáni eredetű, nagyjából észak-déli irányban futó, andezittörmelékes breccsába mélyült szurdokvölgy. Falain a 15 millió évvel ezelőtti vulkáni tevékenység nyomai tanulmányozhatók.

A miocénben a területet sekély tenger borította, amelyből szigetként emelkedtek ki a vulkánok. A következő évmilliók során a hegyek fokozatosan kiemelkedtek, és a felszíni hatások – szél, víz, hőmérséklet – következtében lepusztulásnak indultak.

Az összegyűlt csapadékvíz pedig mély völgyet alakított ki a hegyoldalban. A puha tufában magas, függőleges falak, a víznek ellenálló keményebb lávarétegeken pedig zúgók, és vízesések alakultak ki.

Összeszűkülő sziklafalai olykor merőlegesek, de befelé dőlő falak is vannak. Mélysége több helyen meghaladja a 35 m-t, míg fenékszélessége helyenként a 3 m-t sem éri el. A szakadékon keresztülfolyó Rám-patak a Szőke-forrás völgyében a Malom-patakba folyik. A mederben állandóan csörgedezik a víz, amely hóolvadáskor és nagyobb esők idején patakká duzzad. Egész évben van víz a szurdokvölgyben, amely egyrészt a völgy nevét adó Három-forrásnak, másrészt a szurdokvölgy oldalában eredő vizeknek köszönhető.

A szurdokban összességében 112 m-es szintkülönbséget kell leküzdeniük a túrázóknak. A Pilisi Parkerdő Zrt. 2013. október 24-én adta át a Rám-szakadék Tanösvényt, valamint a hozzá kapcsolódó biztonsági és kényelmi fejlesztéseket, melyek az évente idelátogató több mint hatvanezer turistát szolgálják ki és nyújtanak ismereteket a terület élővilágáról és kialakulásáról.

 

Térkép

Rám-szakadék

Cím: Dömös, Macskások-Nyilasok dűlő, 2027
Nyitvatartás: folyamatosan, kivéve az időjárási körülmények miatti korlátozások ideje alatt
Ár: ingyenes

 

Túraútvonal leírása

A dömösi parkolóból átmegyünk egy kis fahídon a patakon,majd a Duna utcában folytatjuk utunkat. A következő kereszteződésben nagy információs táblát találunk rajzos térképpel. Innen a Királykúti utcán a zöld, piros és sárga jelzést követve 10 perc alatt kiérünk a házak közül.  A Nemzeti Park határát jelző sorompó után egy kis hídon keljünk át a patak másik partjára, ahol egy szép erdei út kezdődik. Jobbról a bájos Malom-patak völgye kísér minket, 10 perc séta után kiérünk egy szép, nagy, gondozott rétre, a Szentfa-kápolnához, ahol pihenőt, padokat, tűzrakóhelyet találunk, a Kaincz György-forrás vizére azonban ne számítsunk mindig, szárazabb időben egyáltalán nem csordogál belőle semmi. A Szentfa-kápolna egy csodafa emlékét őrzi, és kisebb fajta zarándokhellyé lett.

„A hagyomány szerint 1885-ben, május első vasárnapján két dömösi kisleány libákat legeltetett a falu mögötti mezőkön. Miután egy szép bükkfa alatt letelepedtek, az ég csodálatos kékre váltott, és felnéztükben Szűz Mária képét pillantották meg a fán a kis Jézussal. Mindkét alakon a Szent Korona és a fejük körül glória látszott. Egy arra járó nagyobb gyermek gyorsan a faluba szaladt. A Dömösről hamar megérkező idősebb asszonyok szintén látták a képet. A csodafa búcsújáró hellyé vált. Általában szombaton, este 9-10 óra tájban, teliholdkor volt látható a jelenés. Sokan láttak csillag glóriát a két alak feje körül, mások csak a csillagglóriát, megint mások csak csillagokat láttak. (wikipedia)”

Tovább megyünk az erdei úton, követve a piros, sárga és zöld jelzéseket. Hamarosan jobbra letér a sárga jelzés a Lukács-árokfelé, mi maradunk a patak mellett haladó szép úton, majd átkelünk a patakon, átlépdelve a nagy, vizes sziklákon. Nem sokkal a gázló után az újabb elágazásnál jobbra tartunk a zöld jelzésen. Az ösvény kivisz egy erdészeti útra, ahol tábla is jelzi a Rám-szakadékfelé vezető utat. A szurdokban végig a zöld jelzést kell követnünk.

Az út a Három-forrás völgyében vezet, a patakot követve, többször is átkelünk egyik partról a másikra, a völgy falai egyre magasabbak és meredekebbek lesznek, ahogy beljebb hatolunk. Néha a patakban kell gázolnunk, és már megjelennek az alumíniumkorlátok is segítve a biztonságos haladást. Egyre több és nagyobb sziklát látunk, aztán kissé kiszélesedik a völgy, és könnyebben járhatóvá válik, majd elérünk a Rám-szakadék legszűkebb, legizgalmasabb részére, ahol hatalmas sziklákon, vízesések melletti létrákon küzdjük feljebb és feljebb magunkat. Igazi kaland a függőleges sziklák határolta szakadékban a korlátokba kapaszkodva, a zubogó patakban lépdelve tűnődni hova is tegyük lábunkat a következő lépésnél. Lélegzetelállítóan szép a mély, szinte mindig félhomályban lévő szakadék, az összképet tán csak a nagy, hangos tömeg tudja kissé elrontani.

Sajnos viszonylag hamar felérünk a sziklás szurdok tetejére, itt a völgy kettéágazik, mi jobbra tartunk és a falépcsőkön egy hangulatos pihenőhelynél érjük el utunk legmagasabb pontját. Itt találkozunk a sárga jelzéssel ismét, ezen jobbra tartva élesen kanyarodva megyünk a Lukács-árok felé a kényelmes, enyhén lejtő turistaúton.

Az Árpádvár (484 m) hegytömbjét megkerülve széles kanyarokkal jutunk le a Rám-szakadékkal párhuzamosan futó Lukács-árokba. A hangulatos völgy alján a patakot többször is keresztezzük, majd kiérünk a Dömös felé tartó aszfaltos útra. Itt választhatunk, hogy balra végig az aszfaltúton maradva megyünk vissza a faluba a parkolóhoz, vagy tovább egyenesen a sárgajelzésen, a patakon átkelve a már ismert erdei úton térünk vissza kiindulási pontunkra. Amennyiben az aszfalt utat választjuk, útba ejtjük a Vad-faló nevű büfét, amely egyszerű ételekkel és jó italválasztékkal várja a fáradt kirándulókat hangulatos teraszán.

Kapcsolt szolgáltatások