Tatabánya

A Szelim-barlang a Tatabánya feletti Kő-hegyen, 289 méter tengerszint feletti magasságban található. A képződmény 45 m hosszú és 14 m magas, melyet egy vízfolyás vájt ki a triász időszaki dachsteini mészkősziklából. A barlang jelentős őskori lelőhely, ősemberek tűzhelyének maradványait, elszenesedett fatöredékeket és állati csontokat tártak fel. A tatárjárás korából származó emberi csontokat is találtak itt. A legújabb kutatások eredménye szerint e barlangból származik hazánk legrégebbi, mintegy 200 ezer éves, az ember jelenlétére utaló lelet. Fokozottan védett természeti érték.

A barlang jelenlegi nevének eredetét több elmélet magyarázza. Az első szerint I. Szelim oszmán szultán nevéből származik, aki viszont a környéken egyáltalán nem járhatott, mivel ő még a mohácsi csata előtt meghalt és soha nem járt Magyarországon. A másik magyarázat szerint a Szulejmán név alakult át Szelimmé. I. Szulejmán oszmán szultán seregei valóban jártak a környéken és el is pusztították azt. A harmadik, magyar nyelvészeti magyarázat szerint a barlang alakja szemre hasonlít és ebből alakult ki a Szelim név. A szlovák nyelvészek magyarázata szerint a helyi szlovák telepesek szedlim [fon.] (=nyereg) szavából alakult ki a helyi nyelvjárás alapján a szelim szó. (dl→l)

A barlanghoz több legenda is fűződik. Az egyik legenda szerint a tatár támadások idején a barlangban keresett menedéket környező falvak lakossága. Amikor egy János nevű kisfiú megszomjazott és hangosan sírni kezdett, édesanyja elvitte a közeli forráshoz. Ott azonban elfogták őket a tatárok, akik arra kényszeríttették az asszonyt, hogy árulja el a többiek rejtekhelyét. Miután rajtaütöttek a fegyvertelen lakosságon, a gyermekekre és az asszonyokra rágyújtották a barlangot, a férfiakat pedig elhurcolták. Bár a legenda igazságtartalma kétséges, a barlangtól nem messze található forrást János-forrásnak hívják. A másik legenda szerint hét falu lakossága menekült a török időkben a barlang falai közé, a törökök azonban megtalálták a rejtekhelyet, és rájuk gyújtották. Egy másik, kevésbé ismert verzió szerint egyik vértesi (talán a vitányi) várból a várnagy neje és gyermeke itt menedéket és vizet keresett, de a bennrejtőzött lakók elutasították. A kétségbeesett nő a hegy alatti Labanc-pataknál lappangó tatárokra akadt s bosszúból elárulta a rejtekhelyet, de a tatárok őt is felkoncolták s mivel a barlangba a keskeny Farkaslyukon nem juthattak be, a hegy tetején nagy lyukat ástak, míg a megbolygatott boltozat lezuhant, maga alá temetve a menekülőket és két helyen kidöntve a barlang oldalfalait. Azt is regélik, hogy itt rejtette el Szelim szultán kincseit s azokat mérges leheletű sárkány őrzi. Tény, hogy a Szelim-lyuk mélyén kutatás alkalmával Kessler Hubert mérges szén-dioxidra akadt.

A barlang ismertségét jelzi, hogy itt forgatták az Eragon című film egyes részeit (Galbatorix trónterméül szolgált). A barlangot kutatja és „örökbe fogadta” a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület. A barlang mondájához kapcsolódóan minden évben megrendezik 2010-től a Szelim-napi Regélő történelmi játszóteret.

Ki ne ismerné a Tatabánya felett peckesen őrködő Turul madár szobràt? Aki utazott màr Tatabánya mellett az autópályán, annak nem ismeretlen jelensèg, csak fel kell pillantani. A szobor autóval is megközelìthető, de aki szeretne egy jót sétálni, vagy vonattal èrkezik ide, feltètlen olvasson tovább.

Tatabánya – János-forrás – Ranzinger-kilátó – Turul

1. A kirándulást a Tatabányai vasútállomáson kezdjük. Àtsétálunk a bevásárló központ melletti aluljárón, majd egyenesen a hegy felè indulunk. Aki szeretné, egyenesen megmászhatja a 250 lépcsőfokot a szoborhoz, de ez a körtúra most egy kicsit bővített latvanyoságokkal lesz szinesítve. A következő sarkon balra fordulunk, és a piros karika jelzésen haladunk egy árnyas utcán vagy 5 sarkot.

2. Jobbra kanyarodunk, majd átkelünk az autópálya alatti átjárón ès egy rövid aszfaltos szakasz után – amely az autópályával párhuzamosan halad – ismét a hegy felé kanyarodunk és egy hétvégi házakkal övezett utcán megyünk amíg el nem érjük a végét. Itt balra egy meredek kis ösvényen kell felmászni a másik utcába.

3. Néhány száz méter megtétele után bekanyarodunk az erdőbe. Egy völgy alján folytatjuk a sétát, amíg el nem érjük a János-forrást. Kellemes hideg vizével olthatjuk szomjunk. Érdemes a kulacsot is újra tölteni. Kényelmes erdei padok és tűzrakóhely is található itt, így akár piknikezhetünk is, ha hozunk magunkkal sütni valót. Fontos hogy mindig tartsuk be a tűzrakási szabályokat, és vegyük figyelembe, ha tűzgyújtási tilalom van.​

4. Ha kipihentük magunkat, haladjunk tovább a völgyön felfele. Két – háromszáz méter megtétele után élesen jobbra kanyarodik a jelzés egy kereszteződésben. Könnyen észrevehető, mert 5 jelzés is van a fán. Rövidesen egy élesebb bal kanyar következik, aztán egy árkon kelünk át, és visszacsatlakozunk a piros kereszt jelzésbe.

5. Száz méter után újabb elágazás, majd rátérünk a piros háromszög jelzésre. Ezen jutunk fel kirándulásunk második látványosságához a Csúcsos-hegyre. Az út itt másfél kilométeren át meglehetősen meredek, de érdemes vállalni a kaptatót.

6. Amikor felérünk, a jutalom sem marad el, hiszen felmászhatunk a Ranzinger-kilátóba, ahonnan minden irányban káprázatos panoráma fogad. A kilátó egy 30 méter magas aknatoronyból lett átalakítva és egy bányász szerencsétlenségnek állít emléket. 2008-ban lett felújítva, azóta viseli Ranzinger Vince bányamérnök nevét.

7. Panoráma les és pihenés után folytathatjuk utunkat a hegyen, továbbra is a piros háromszögönmaradva, nagyon lankásan lefelé sétálva egy erdei sétányon, egy kilométer megtétele után kissé jobbra kanyarodva és a piros barlang jelzésre térve érjük el a Szelim-barlangot.

8. A Szelim-barlang egy nagyon látványos, óriási üreg, melynek a két oldalsó bejáratán kívül 2 beszakadt plafon nyílása is van, igazi vadregény. 45 méter hosszú és 27 méter széles, helyenként 10-12 méter magas terem. Nevének eredete vitatott, egyik lehetőség, hogy Szulejmán szultán itt jártakor keletkezett, más források szerint a szemre hasonlító nagy bejáratról kapta a nevét. Őslénytani, régészeti szempontból is igen fontos, védett hely.

9. Az elülső nagy nyíláson elhagyva a barlangot, egy kis perem ösvényen elérjük a lépcsőt, és ezen felmászva 2 forduló után megérkezünk a Turul szoborhoz. Európa legnagyobb madarat ábrázoló szobra, Árpád 907-ben, a Bánhidai síkon aratott győzelmének állít emléket.

10. Innen már nincs más dolgunk, csak lesétálni Tatabányára azon a 240 lépcsőfokon, amely a szobor alatt ereszkedik le a városba. Ezen a lépcsőn érhetők el a tatabányai vasalt utak beszálló pontjai is.

Forrás: Nyáry Tamás, azaz az Ügyeletes Nagy Fehér Jelvényes Túravezető Pajtás…. szükségszerű rövidítésben csak egyszerűen Nagyfehér az Equinox Trekking Club nagyvezíre. Kedvence minden, amire fel lehet mászni. Domb, hegy, ferrata, csak a végén legyen kilátás. További túrái: www.trekk.hu